Másnap reggel fél hatkor kelés, szedelőzködés, belebújás az előre előkészített holmikba, aztán irány a Vandanaval szemben levő járda. Ott is vannak a fiúk, épp időben érkeztem. "A" és "E" éppan pakolta a bringákat az autóba, dobáltam be én is az enyémet, aztán nyomás Les, ugyanis onnan "T"-éktől indul a túra.
Menet hátul ültem azzal a feltétellel, hogy jövet "E"-vel helyet cserélünk. Ez így is volt, jól is volt, na, de ne szaladjunk előre.
Hallgattuk a jóöreg Red Hot Chilli Pepperst, oszt haladtunk Istenesen. Közben véletlenül rágravíroztam a Kellys emblémáját az alkaromra:
Kis késéssel indultunk, de "A"-nak hála jól ment az előzgetés, így fix a megbeszélt időben ott is voltunk az indulás helyszínén.
Közben már nézegettük az ilyen szép tájat:
Megérkeztünk, édességet vásároltunk (nem eleget) és indultunk is. Miután hosszas biciklitaszigálás után legyűrtünk 300 méter szintkülönbséget, ilyen látvány tárult a szemünk elé:
El lehet képzelni, hogy ebből a magasságból mekkorát ereszkedtünk. Így néztünk ki utána kb:
Itt, lent a faluban egy gyors kajálás,
majd adjad neki, mászás tovább. Fenn a tetőn kisebb pihenő, míg mindenki megérkezik:
Pihent a bicikli is, szegény:
Na, aztán végre elértünk a hattalmas nagy gáthoz, ami Kelet-Európa legnagyobb efféle alkotása. Még a kommunizmusból maradt ránk. Látszik is a gyönyörű, díszes, művészi tervezésen:
Ezután megint egy jó nagy mászás, hogy elérjünk arra a helyre, amelytől fennebb már jóformán taszítani sem lehetett a biciklit, annyira lehetetlen volt az út. Ezen a fényképen csak akkor látszik igazán az előttünk álló meredek út nehézsége, ha a kedves szemlélő a kép megnézése után behúnyja a szemét és maga elé képzeli a látottakat. Na, ha ez megvan, akkor ferdítse még az elképzelt emelkedő szögét úgy tíz fokkal pluszba s akkor kb kijön az eredeti, általunk átélt eredmény:
Ezen felmésztunk, utána jött egy balra kanyar, az még meredekebb volt, aztán pedig abban az erdőben taszigáltuk a bringát egy órán keresztül, ami a háttérben látszik. Belülről meg így nézett ki:
Miután megmásztuk az erdőt, még fél órát kóvályogtunk a vaddisznók által össze-vissza túrt füvön, míg végül elértünk egy úthoz. Na, ott el kezdett verni az eső majdnem egészen az autókig, úgyhogy több fénykép általam nem készült. Viszont, nemsokára lesznek fényképek a túráról a Mountain Riders weboldalán valahol itt. Az utolsó 20 km jó volt, mert végig ereszkedtünk. Ha nem vette volna el a kedvem a sok hátráltató tényező, jobban is évezhettem volna.
Összességében véve, nem volt a legjobb túra. Elég nehézkesen másztunk, sokat tologattuk a biciklit, nem lehetett lefele rendesen ereszkedni a rossz "út"viszonyok miatt, elvert az eső, feldőltem egy patak mellett, fájt a seggem a merev üléstől és a sok nagy kőtől, a túra utolsó harmadát pedig végigéheztem. Kb ennyit tudnék elmondani a tegnapelőttről.
Adatok:
táv: 100 km
átlag sebesség: 14 km/h
max sebesség: 58,1 km/h
aktívan megtett idő: 7 óra 30 perc
Nem tudok sajnos pontos adatokkal szolgálni, mert a kilométerórám elájult a túra uolsó negyedénél a rengeteg víztől. Nem kell aggódni, most már jól van, így tudtam kikövetkeztetni a fentebbi adatokat.
Mára kipihentem mindent, jól vagyok.
Vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése