Tehát akkor Pisa. A márciusi jegyet még valamikor január közepén foglaltam le. Amúgy is egy kedvezményes alkalom volt, de, hogy a hegyet is iyen korán lefoglaltuk, mindössze 15 Euroba került a jegy odavissza repülőtéri illetékkel együtt. A csel benne az, hogy ez a járat először indult, és az alacsony ár így egyféle marketingfogásnak is betudható. A lényeg, hogy mentünk.
WizzAir volt a légitársaság és fapados a gép, így nem folytunk szét a kényelemtől, viszont az utazás második félórájában sikerült ablak mellé ülnöm, így Olaszországot hosszan pásztáztam felülről. Éjjel is szép, hátmég milyen lehet nappal. Ez volt a mi kis személyszállítónk:
A szállást "H" foglalta napi 17 Euroért egy szuper hostelbe, ami legalább három csillagos volt. Elektromosan működött az ablak, ajtózár, mágneses kártya volt a kulcs, légkondi, jókora LCD tévé s még sorolhatnám.
Pisa amúgy nem egy nagyváros és, ha nem lenne ferde a tornya, szerintem negyedannyian sem látogatnák, de ne legyek rosszmájú, mert jól éreztem magam ott. Már első este kisétáltunk a ferde toronyig (10 perc), de profi fényképeket nem tudtam éjjel készíteni, így majd a nappaliakat képzeljétek ide kicsit sötétebben.
Kerestünk egy pizzázót legalább két órán át, s, mikor már úgy döntöttem, hogy, ha még tovább járkálunk kopogó szemmel, akkor innen tovább visz valaki, mert nem bírok létezni étel nélkül, akkor beültünk egy éppen zárófélben lévő pizzériába s szépen jóllaktunk. Dejóvolt, még most is felszusszanok. Kajálás közben az volt az érdekesség, hogy szépen lassan felpakolták az összes széket az asztalokra, lehúzták a rolót, a pincérek már kiengedett övvel - s még sliccel is - járkáltak, tudomásunkra hozván azt, hogy biza ők már megunták a mai napot. Kicsit nehezen, de vettük a lapot s távoztunk. Ja, s lábbalnyomogatós volt a vécén a "csap".
Na, másnap reggel jól kipihenve elindultunk városnézni (ferde)toronyiránt. Hát, nem olyan volt, mint este:
Olyan gyönyörű volt a téren a fehér márványból készült (nemrég megtisztított) ferdetoronyból, kápolnából és dómból álló épületegyüttes, hogy megpillantván felszusszan az ember. S hát, ha még odaképzeljük, hogy ezek 700 éve ott állanak. Nemsemmi. Fel is mentünk a toronyba 15 Euroért s lám, milyen képek készültek odafenn:
A torony annyira ferde (3,97 fok), hogy a benne felvezető csigalépcsők hol jobb, hol pedig baloldalt vannak elkopva. Hogy miért? Mert annyira szűk a folyosó, hogy, ha mindig a lépcső közepén mennénk, a ferdeség miatt mindegyre belevernénk a fejünket az oldalfalba:
Bejártuk még a katedrálist kívülbelül, a dómot pedig csak kívülről. Mindkettő hatalmas és gyönyörű. Bent óriási freskók, gyönyörű szobrok és néhol 50 méteres belmagasság. Nameg olyan domborművek az ajtókon, hogy már külön szobroknak tűnnek.
A téren rengeteg kofa, akik a ferdetorony mását megszámlálhatatlan formában és méretben árulták jópénzért, de akadtak kreatív dolgok is néha, pl nagyon szép kézzel készített báli álarcok.
Volt még séta a városban mindenfele. Jellegzetesség, hogy tele van szűk kis utcákkal. Ezek olyannyira szűkek, hogy néha majdnem egyszerre értem az utca két oldalát a kinyújtottam a kezeimmel. A város - alkalmazkodva az efféle viszonyokhoz - tele van kisebbnél kisebb auókkal. Nagyon jópofák tudnak lenni néha és szerintem némelyben csak azért van biztonsági öv, hogy, ha elromlik, vihesd tovább magaddal hátizsákként.
Pár kép a "szűkségről":
És itt egy kisautó példának:
Volt még csomó szép épület, meg látványosság, de azokat nem kommentálom. Parancsoljatok:
Kell tudni azt, hogy a biciklikultúra nagyon fejlett náluk. Rengetegen bicikliznek. Ha rossz is a bicikli - kerreg, kattog, nyikorog -, nem számít. Az a lényeg, hogy haladjanak vele. Mosolyogva néztem néha, hogy agyonzselézett hajú, fekete napszemüveges olasz macsók olyan biciklivel járnak, amivel én falun se mernék megindulni. Nem vagyok azon a szinten, hogy belássam, nem az a lényeg, milyen biciklivel jár az ember... Nálunk még sokat kell ahhoz fejlődni, hogy odaérjünk.
Annyi a bicikli, hogy néha egyet-egyet ottfelejtenek lekötve, aztán - gondolom - a kedves román bevándorlók lelopkodják róla az ülést, meg amit lehet. De látszik, hogy egy egy bicikli talán több éve ott áll.
Na, este egyet pizzáztunk s még kicsi sétálgatás-hülyülés s aztán kemény alvás. Így telt az első nap.
S, hogy lássátok, hogy a pisai Piazza dei Miracoli-n nem csak ferdetoronytámasztós fényképet lehet készíteni, itt egy unikum. Ezen a képen pl a felmutatott ujjam és a torony szöge megegyezik, azaz a föld síkját figyelembe véve a három vektor egyenlő szárú háromszöget alkot. Ugye, lerí róla?
Jó képek, nagyon tetszettek!
VálaszTörlésKöszi!